Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel.
1. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években, két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk.
2. A második részben a fogalmi tisztázás után bemutattam, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte, és a bérmutatók közötti különbség példátlanul nagy volt, és így a bérstatisztika más mutatókkal, például a termelékenységgel is ellentmondásba került.
3. A cikksorozat mostani részében azzal foglalkozom, hogy valójában mekkora lehetett a nettó bérek növekedési üteme Magyarországon.
Idén az első és a második negyedévben is 0,1 százalékponttal magasabb volt a GDP-növekedés, mint amit az előzetes adatközléskor ismertetett a KSH. A statisztikai hivatal ezzel a pénteken megjelentetett revíziós sorozatát fűzte tovább: akkor a megelőző három év átlagos növekedését húzta fel ugyanilyen mértékben.
Tavaly év végén magasabb volt az államadósság-rátánk, mint korábban gondoltuk, az új GDP számok ugyanis feljebb tolták a mutatót. A friss adatok tükrében sem egyértelmű, hogy a gazdaság alapfolyamatai csökkenő adósságpályához vezetnek-e. A KSH napokban megjelent nemzeti számlák statisztikájából az is kiderül, hogy tavaly az idehaza keletkezett jövedelemhez képest 5,7%-kal tudtunk kevesebbet költeni azért, mert egy része külföldi gazdasági szereplők kezébe került.
Hosszabb határidőt szabott magának.
Úgy tűnik, mégis megoldódott a kérdés.
Mindenáron megbuktatná a brit kormányt.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
